Magyarország egyik legnagyobb naperőműparkja kezdheti meg nyáron a termelést Kiskunhalas mellett, miután rövidesen befejeződnek a napelemparkhoz csatlakozó alállomás és a kapcsolódó infrastruktúra kivitelezési munkálatai – derült ki a projekt közleményéből. A 48 MW teljesítményű napelempark éves szinten mintegy 30 ezer háztartás ellátáshoz szükséges villamos energiát lesz képes előállítani átadását követően, nagyban hozzájárulva a fosszilis import energiahordozók kiváltásához és a fenntarthatósági fordulathoz Magyarországon.
Kiemelt beruházássá tervez minősíteni a kormány 23 hátrányos helyzetű kistelepülési naperőművi beruházást egy olyan új rendelettel, amelynek társadalmi egyeztetése a minap bukkant fel a kormány oldalán.
Európának jelentős villamosenergia-ellátási zavarok nélkül sikerült átvészelnie a telet, miközben az ellátásbiztonsági megfontolásokból (re)aktivált szénerőművi tartalékokra lényegében nem volt szükség. Sőt, az október-márciusi fűtési időszakban a várakozásokkal szemben az EU-tagországok nagy többsége - néhány kivételtől, köztük Magyarországtól eltekintve - kevesebb szenet használt, mint egy évvel korábban, úgy, hogy közben nem csak a földgáztüzelésű, de az atomerőművek termelése is jelentősen csökkent, a megújuló energia árammixben elfoglalt részaránya pedig most először meghaladta a fosszilis forrásokét.
Az Alteo Magyarországon elsőként tisztán megújuló energiaforrás alapú erőműveket integráló, aFRR-képes szabályozási központot létesített. A gázmotoros hátterű szabályozási központjának mintájára, megújuló energiaforrás alapú erőművek integrálásával indította el új szabályozási központját az Alteo, ezzel nem csak a vállalat szabályozási tartalék piaci lehetőségei bővülnek, hanem a hazai villamosenergia rendszer is jelentős mennyiségű többlet rugalmassághoz jut, ami elősegítheti további időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító, főként nap- és szélerőmű kapacitások létesítését, olvasható a vonatkozó közleményben.
Magyarország legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltára alapján a 2021-es kibocsátás emelkedett a 2020-as évhez képest - ahogy arra számítani is lehetett a Covid-19 járvány időszakában ugyanis a meegszokotthoz képes alacsonyabb kibocsátást produkáltak az országok. A jelenlegi állás szerint, ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2%-kal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A 2021-es növekedés +2 százalék volt, ez a mérték ráadásul meghaladta a várakozásokat, az előzetes adatok alapján csak 1,4%-os emelkedésre lehetett számítani - áll a Green Policy Center elemzésében. A kibocsátás tartós csökkentése nélkül, veszélyben lehetnek a 2030-as, és 2050-es célok.
A megújuló energiatermelési módok, például a geotermikus energia, fokozása fontosabb az áramárak leszorításához, mint az ártámogatás – üzent Kenyából otthonra Olaf Scholz német kancellár, így a jelek szerint nem támogatja azt a koalíciós partnere, a zöldek gazdasági minisztere, által minap bejelentett tervet, hogy 2030-ig 6 eurócentes ártámogatást adnának az energiaigényes ipar áramtermelési költségeinek leszorításához. Nemcsak a kancellár fogadta hűvösen a tervet, hanem a pénzügyminisztérium is, amely megüzente, hogy nincs pénz a büdzsében erre a célra, ami becslések szerint 25-30 milliárd eurót elvinne.
A kockázatitőke-befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük a feltörekvő startup ökoszisztémát, csak Magyarországon tavaly 60 százalékkal ugrott meg az innovatív, induló vállalkozások tőkevonzó képessége. A régió startupjai közül a környezeti fenntarthatóságot célzó, magas mérnöki hozzáadott értékkel bíró ötletek lehetnek a legversenyképesebbek. Ezen a téren két ígéretes fejlődési irány is mutatkozik: egyrészt a már meglévő hálózatok, épületek szoftveres optimalizálása például energiaközösségek révén, illetve a hardver-alapú technológiai váltás, így többek között szintetikus üzemanyag előállítása ipari szén-dioxid-kibocsátásból - áll a Hungarian Business Angel Network közleményében.
A több mint egy éve tartó háborús környezetben elképesztő mértékű bizonytalanságot láthattunk és láthatunk a mai napig az energiapiacon, a korábban alapvetőnek számító ellátásbiztonság többször is megkérdőjeleződött, elsősorban az orosz energiafüggőségtől való megszabadulás esélyei mentén mozogtak hatalmas kilengéssel a gáz-és olajárak. Heti podcastünkben Bacsa Györggyel, a Mol ügyvezető igazgatójával és Chikán Attilával, az Alteo vezérigazgatójával beszélgettünk többek között arról, hogy hogyan változtatta meg a tavalyi extrém magas energiaár-környezet és az ellátásbiztonsági kihívások a Mol fenntarthatósági céljait, és úgy alapvetően a zöld átállás hazai megítélését, de szóba került az elmúlt évek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó hazai tőkepiaci felvásárlása is.
17 darab innovatív hálózati okoseszközt, ún. vonali feszültségszabályozót helyeztek fel az E.ON hálózatára, két továbbit pedig tavasszal telepítenek - közölte a vállalat. Az eszközök felszerelésük helyén csökkentik és kiegyenlítik a feszültségingadozásokat, így segítve a villamoshálózat terhelésnövekedése jelentette kihívások kezelését.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb összefoglalója újra ugyanazt az egybites üzenetet közvetíti, amit az elmúlt években már sokszor hallhattunk. Ugyanakkor a jelentés számos tudományos tényt figyelmen kívül hagy. Nagy kérdés, hogy az emberiség mikor ébred fel, és a zöld lufik eregetése helyett szembenéz-e a valósággal. El kell gondolkodnunk ugyanis azon, hogy az emberi élet feltételeit – ha a mainál lényegesen szerényebb anyagi körülmények között is – miként tudjuk biztosítani a jövőben.
A kormánynak alaposabban meg kell vizsgálnia a Carrier Global légkondicionáló-gyártó és a Viessmann német ipari gyártó közötti lehetséges üzletet - mondta Németország pénzügyminisztere, Christian Lindner.
Tulajdonost váltott az egyik legnagyobb magyarországi naperőműpark Inárcs közelében, miután a projektet fejlesztő német Greencells Group eladta az összesen 132 MW kapacitású klasztert a kínai Shanghai Electric Power Co. tőzsdei energetikai vállalatnak – közölte a német cég kedd reggel.
Az Európai Bizottság mai közleményéből kiderült, hogy az Unió Norvégiával olyan zöld megállapodást kötött, melyben megerősítették együttműködésüket az éghajlatvédelem, a megújuló energiák és az ipari átállás területén.
A PannErgy által megvalósított három termelő és két visszasajtoló kútból, a Bőnyi Hőközpontból és a mintegy 17 km hosszú geotermikus hőszállító rendszerből álló Győri Geotermikus Rendszer az elmúlt évben rekordmennyiségű, több mint 1 millió GJ hőenergiát termelt, melynek két legnagyobb felhasználója Győr városa és az AUDI Hungaria.
Megérkezett a Bükkábrányi Energiaparkba az a komplex rendszer, mely a napelempark túltermelésekor szabályozottan, tisztán zöldáramból állít elő hidrogént. A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem részben uniós innovációs pályázati támogatással megvalósuló kísérleti fejlesztése várhatóan augusztustól üzemelhet. A nemzetközi szinten is újdonságnak számító projekt Magyarországon először állít elő zöldhidrogént, emellett a naperőmű általi túltermelés szabályozásának tudományos megfigyelésére is lehetőséget biztosít. A rendszerhez szükséges Plug Power elektrolizálót és a palackozáshoz szükséges nyomásfokozót a magyar Ganzair Kompresszortechnika Kft. szállította, és mai napon emelték be a telephelyre.
Az Európai Parlament ma szavazta meg az Európai Unió szén-dioxid-piacának átfogó reformjait, melyet az Irány az 55%! intézkedéscsomag tartalmaz. Ezáltal várhatóan gyorsabban fog csökkenni a szén-dioxid-kibocsátás, a környezetszennyezés költségeit pedig Európa-szerte megemelik - számolt be a Reuters.
A hazai villamosenergia-elosztó hálózat fejlesztése lépéskényszerbe került, olyan kihívásokkal áll szemben, amelyek leküzdése egyenként is óriási erőfeszítéssel és hatalmas források felhasználásával járnak. Az energiaátmenet, a növekvő energiaigény és az ellátásbiztonság növelésének céljai néhol egymással is ütköznek, ezért a megfelelő fejlesztések csak átfogó, komplex szemlélettel valósíthatók meg. A hazai energiastratégia még a covid-járvány előtt született, ezért jelentős ráncfelvarrásra szorulna, és a jövőkép szempontjából határozott fókuszpontokat és feladatokat kellene meghatároznia az érintett szereplők számára. Az idő viszont vészesen fogy, a még le sem hívott EU-források 2026 év végéig használhatók csak fel a fejlesztésekre, a megújulóenergia-beruházások pedig a hálózat felkészületlensége miatt állnak. A gyors megvalósításban az okostechnológiák és az adatalapú irányítás minél szélesebb körű használata, illetve az előreszerelt berendezések telepítése kaphatnak kulcsszerepet. A Portfolio Balasa Leventét, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetőjét kérdezte a villamosenergia-hálózat előtt álló kihívásokról, fejlesztési irányokról és a finanszírozási megoldásokról.
A hét legfejlettebb ipari ország (G7) energia-, klíma- és környezetvédelmi miniszterei vasárnap ígéretet tettek arra, hogy felgyorsítják a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését minden ágazatban, de új határidőt nem szabtak.
Az EU friss szabályai alapján néhány év múlva a magyarországi háztartásokat is légszennyezési adóval sújtják a Cambridge Econometrics szerint – írja a Népszava. A növekvő terheket az EU támogatásokkal enyhítené, de ezek a Brüsszel és Budapest közötti politikai viták miatt nem elérhetők.
A szél- és napenergia aránya bár eltérő arányban van jelen az egyes országok energiamixében, a globális tendenciák összességében növekedést mutatnak a megújuló energiaforrások szerepében, tette közzé a Reuters a londoni székhelyű Ember energetikai és éghajlati NGO vizsgálata alapján.
